Annak
idején, a filmes fotózás korában, az ember valahogy jobban átgondolta
mikor is nyomja le azt a bizonyos exponáló gombot. Mi is kerül arra
a tekercsre. Talán a magasabb ára, talán a korlátozott 24, 36 stb.
képkocka, talán valami más késztette az embereket megfontoltságra.
A gépek is sok esetben olcsó és buta kompaktok, vagy lassú tükörreflexesek
voltak, az egyszeri fotóst nem ösztönözték arra, hogy mindent megörökítsen:
legyet röptében, agárt kutyafuttában.

A digitális
fotózás szinte következmények nélküli, a gépek is sokkal gyorsabbak.
Ma már mindent szeretnénk lekapni, szó szerint mindent. „Csinálok
róla ezret, valamelyik csak jó lesz”, az alapszlogen. Mindehhez igazodnia
kellett a fotóstáskáknak is, hiszen az azonnal feléledő gépet minél
gyorsabban szeretnénk előkapni, nehogy véletlenül lemaradjunk a kutyus
világraszóló mutatványáról, ha már pont most támadt kedve pitizni.

Szóval
gyors gépek, gyors táskákkal. Ezek igen népszerű és egyszerű képviselői
az úgynevezett toploaderek, vagyis a felültöltős táskák. A gép objektívvel
lefelé becsúsztatva. A felülre eső markolatot így nagyon könnyű megragadni
és a fényképezőgépet gyorsan előhúzni. Pont mint a párbajhősök a westernben.
Talán nem véletlen, hogy a kisebb változatok holster, azaz pisztolytáska
gyűjtőnéven futnak. Nagyon találó elnevezés, minden tekintetben.

A Kata
egyik holstere a DH-423 (DH=digital holster). A cégnek nem kell messzire
mennie „haditechnika” terén, hiszen pályafutását a hadseregnek tervezett
hordeszközökkel kezdte. A fényképezőgépekhez tervezettek azonban egy
kicsit más szempontok szerint készülnek és ennek a DH-423 tökéletesen
megfelel, amennyiben a korrekt méretű gépet akarjuk belegyömöszölni.
Sajnos ezeknek a táskáknak pont az a hátránya, hogy csak egyfajta
méretű géppel tölthetők meg, nem úgy mint a párnázott elválasztókkal
kialakítható belsejű normál társai. Itt egy tér áll rendelkezésünkre,
mindenféle elválasztó nélkül. A túl kicsi kompaktok lötyögni fognak
a nagyobb SLR-ek meg szorulni. De hát pisztolytáskába ne akarjunk
minirevolvert, vagy vadászpuskát erőltetni. Én elsőre egy Canon EOS-5D-t
akartam 24-105mm-es optikájával, gyakorlatilag sikertelenül. Ez a
kombó még pont beleférne, de a fedél összehúzásakor már gondok voltak,
így nem túl kényelmes összeállítás. Mondjuk úgy, hogy valahol itt
a vége e táska pakolhatóságának. Persze az átlagméretű nadrágnak sem
róható fel, hogy a 120 kilósra megy fel, a gyereken meg lötyög. Válasszunk
a gépünknek – ülepünknek megfelelőt!

A DH-423-ba
kényelmesen egy markolat nélküli, alsó-, vagy kisebb középkategóriás
gép fér, alap zoomobjektívével, vagy egy apróbb telével. A belső tér
12 x 17,5 cm, mélysége pedig 14,5 cm, lefelé szűkülő kialakítással,
akár csak a pisztolytáskáknál. Ott a cső, itt az objektív fixen tartása
a cél. A táska összes oldala legalább 1 cm-es, párnázott bélést kapott,
ami jól védi a fényképezőgépet. A bélés borítása a Katától megszokott
mélysárga Yellop anyag, mely nem karcolja meg a kényes borítást, vagy
LCD kijelzőt. A felülre eső LCD-t egyébként a fedél belsejének közepére
varrt tépőzár szövet folt is védheti, ha nem éppen eredeti feladatát
teljesíti. A táskában ugyanis egy kis, zsebes memóriakártya tartó
is helyet kapott, mely alapesetben a belső oldalhoz van tapasztva,
de a fedél említett pontjához is ragaszthatjuk. A tokban két zseb
található a kártyák számára (a nagyobb CF típusok is elférnek, emellett
pedig egy 9 x 6 cm-es pakolóteret kapun, mondjuk egy kisebb szürkekártyának,
vagy mini colorcheckernek elegendőt.

A fedél
két fémcipzárral zárható, végükön a szokásos műanyagszövet húzóka,
melyre rikító piros színnel egy csíkot varrtak. Ez az apróság nem
annyira az esztétikumot, mint inkább a praktikumot szolgálja, ugyanis
gyengébb fénynél a tiszta fekete táskán sokkal könnyebb kiszúrni a
zipzárvég helyét. Persze nem mondom, nem baj, ha az egyöntetű feketét
a sárga belső, vagy egy kis piros dobja fel.

A fedél
tetején lévő hordfül szintén a szokásos Kata minőség, gumiérzetű,
nem csúszós műanyag bevonattal, alul párnázattal.

A fogantyú
egyik oldalán kis fémkarika található a táskához adott műanyag esővédő
huzat tartózsákja számára. A zsákocska egyik sarkába karabinert varrtak,
mellyel könnyedén felfogatható a hordfülre, hogy bármikor kéznél legyen.

A sárga
esővédő huzatot leszámítva egyébként a táska is korlátozottan nedvességálló,
hiszen Super-nylon anyagból készült, ami egyfajta gyöngyvászon szerű,
szőtt műanyag textil, közepes víz-, és szennyeződés-állósággal. A
táska belsejét a Kata összes termékében használt hőhatással alakított
műanyaggal bélelték (TST Rib), mely a kényesebb, sérülékenyebb helyeken
bordázott, így jobban védi a táskát és tartalmát az ütődésektől. A
felső és elülső rész egyébként jóval ellenállóbbnak, sűrűbb szövésűnek
és valóban vízlepergetőnek tűnik, mint a táska oldalai és hátsó rész.

A hátsó
persze nincs is kitéve olyan viszontagságoknak, mint a többi felület,
hiszen jó esetben testünkkel érintkezik. A táskát övre is felfűzhetjük
a hátul lévő két bújtató segítségével, de persze egy vállpánt is jár
hozzá, kényelmesnek tűnő, széles párnázattal a közepén. A pánt két
vége egy-egy műanyag karabinerrel csatlakozik a táska oldalaira varrt
masszív fémkarikákhoz.

Röviden-hosszan
ennyi mondható el erről a kiváló termékről, melyet bátran ajánlunk
minden gyorskezű DSLR tulajdonosnak, aki kisebb fényképezőgépet birtokol
egy alapobjektívvel, vagy minden profinak, aki a nagy pakk mellett
egy kisebb másodgépet tartalékolna az oldalán. Aki meg szeretné vásárolni
a Kata DH-423-mat, látogasson el a Tripont
weboldalára, vagy személyesen az üzletükbe, ahol bruttó 8 663
forintért örökre birtokba veheti a táskát.